Egyedül is fejlődök

Valószínűleg már tisztában vagytok vele mennyire fontos nekem a tolerancia. Ez a kis irka-firka oldal is ezt akarná kifejezni. Merjük felvállalni önmagunkat, merjük vállalni az álmainkért vívott csatát. Sok írásom szól a fiatalság nehézségeiről, biszexualitásról, avagy úgy általánosságban a párkapcsolatokról. Szeretem írás közben elemezni magam, és a viszonyomat egy-egy kapcsolódáskor. Ez segít megérteni az érzelmeimet, és ezáltal fejlődök. 

Körülbelül két éve vagyok egyedülálló. Vannak időszakok, amikor nagyon nehéz. Nem tudsz mást tenni, csak múltba kapaszkodni. Azon mélázok mit rontottam el, miért bántottuk egymást. Ex barátnők, ex barátok. Őszintén szeretem Őket! Mind az életem, énem egy része. Sokat tanultam Tőlük! Tisztán látom magam előtt, ki voltam akkor, abban a szerelemben. Hogyan mérgeztem meg a kapcsolataimat az elvárásaimmal, amik akkor tájt apróságoknak tűntek. Mestere voltam a lelki terrornak, mint a legtöbb ember, aki birtokolni akarja a másikat. Akiket annyira kifordít magából a hormontúltengés, hogy legszívesebben a másik testébe/ életébe bújna. Elmondhatatlanul sajnálom! Ugyanakkor, ha ezeket a hibákat nem követtem volna el, most nem itt lennék, nem itt tartanék, nem ilyen lennék. Apró léptekkel is, de közelítek ahhoz az emberhez, akivé válni szeretnék. Még valami, amit fontosnak tartok akár ilyen formában is elmondani a volt párjaimnak, na nem mintha olyan sok lett volna, hogy csodálatos emberek vagytok és szeretném, ha mind boldogok lennétek!

Például ilyen felismerésekre tehetsz szert, ha sokáig egyedül vagy. Egy számomra nagyon fontos személy, hula tánc oktatóm, Ági, mondta, hogy nem arra kell koncentrálnunk, hogy bevonzzuk a jövendőbeli párunkat. Hanem azt a kérdést kell feltennünk magunknak, kivé kell váljak vagy fejlődjek, hogy a másik életébe boldogságot vigyek,hogy méltó legyek rá? Talán nem pontosan így volt, de remélem érthető a lényeg. Például Én nagyon sokat dolgozok azon, hogy elfogadjam magam, ezáltal belátom hibáimat, feldolgozom a bennem lévő fájdalmakat, hiedelmeket, így fejlődöm. És az esetleges jövendőbeli páromnak, már nem kell attól tartania, hogy addig manipulálom és provokálom amíg bele nem megy az általam gerjesztett játékba, csak, hogy ráigazoljon arra a hiedelmemre, hogy büntetést érdemlek, mert rossz ember vagyok. 

Azt hiszem tizenhárom éves korom óta nem voltam ilyen hosszú ideig szingli. Hullámvölgy. Gyakran kínoz a magány. De csak azért mert még nem jöttem rá, hogyan szerethetném önmagam. Ez kéz a kézben jár az önelfogadással, de, ha rájöttem mindenképp tudatom Veletek! Mi lesz most, hogy vettem egy tanyát a Balaton mellett? Ott leszek egyedül? Találok e olyan párt, aki úgy szeretne élni, ahogy Én?  Csak, hogy válaszoljak magamnak, és másoknak, akik a leggyakrabban teszik fel ezeket a kérdéseket nekem. Nem leszek egyedül. Alakulóban van a vegán tanyaközösség. A magányra nem is lesz időm gondolni mikor látástól mikulásig dolgozunk. Másrészt remélem sokan meglátogatnak majd. Arra pedig, hogy találok e olyan személyt, aki velem szeretne és olyan mód élni. Őszintén nem tudom. Nem aggódok emiatt, Én nem tudok mást tenni, mint haladni az utamon. Vagyok, aki vagyok. És az álmaim nem adom fel Senkiért, és mást sem kérek erre! De azért, ha ismertek Rob Greenfieldhez hasonló férfit vagy nőt, küldjétek el Nekem postán! :)                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  

Ki vagyok és mit akarok?

Szeretettel Köszöntelek! 

Amanda vagyok, 21 éves, ifjú nő, az Alföldről, pontosabban a Román határ mellől származok. Már gyermekként megszállottan kerestem a dolgok értelmét. És keményen lázadtam a felnőtt világ ellen, ami csak megmondta, milyennek kell lennem, mit kell tennem, mi lenne a jó nekem. Igazi magyarázatot nem kaptam, csak, hogy ne szemtelenkedjek, és fogadjam el, hogy koruknál fogva a többi ember többet tud Nálam, és Nekem, mint tudatlan gyermeknek visszakérdezés nélkül el kell fogadnom (már csak tiszteletből is), amit a tapasztalt, felsőbbrendű, már már bölcsnek titulált, tanítók, tanárok, felnőttek mondtak Nekem. "A gyereknek Hallgass, a neve." Több szinten tapasztalhatjuk az elnyomást, manipulálást, agymosást, félelemben tartást, az egyéniségünk teljes kizsigerelését, megaláztatást, amit kapunk egészen onnantól, hogy kikerültünk a család védőszárnyai alól, és megkezdtük az óvodát. Egészen, meddig is? Míg bele nem törődsz, hogy az Élet szar, és Te is egy szardarab vagy úgy mellesleg. Amíg kiég belőled a hit és a remény, és át nem kapcsolsz túlélő üzemmódba. Amíg nem leszel Te is egy zombi a sok közül, aki azt hajtogatja "MAJD CSAK LESZ VALAHOGY".  Ezt Én sosem tudtam elfogadni, se megérteni, felfogni. Nem hiszem, hogy ennyi csupán az élet! Munka, amit utálok, de kell a pénz, férj, akivel megszokásból és kényelemből vagyok együtt, gyerek társadalmi kötelezettségből, meg persze hitel a túléléshez. Persze tudnám sorolni még a félelmeimet, de ez most egy pozitív írás akar lenni, tele helyesírási hibával! Jó még egy kis negativitás aztán ígérem jobb lesz! 

Szóval láttam, milyen jövő vár Rám, mibe akar a rendszer és a társadalom belekényszeríteni. Nekem is, mint sok más fiatalnak voltak öngyilkossági kísérleteim. Teljesen bele voltam betegedve a világfájdalmamba, a szívembe zártam Mindenki helyzetét, ahogy most is, hisz össze tartozunk, egy helyről jövünk, MI, EMBEREK. Miután megtaláltam az Életem értelmét, már nem volt gond. Mai napig ezt hiszem és vallom: Nem Magamért vagyok itt, hanem Mindenkiért. Az Életem nem az Enyém, hanem Mindenkié! Felelősséggel vagyok embertársaim iránt, az élővilág, a természet iránt! 

Ez hajt előre, ez az Én motorom! Ebből fakad minden. 

Hogy szeretek az emberekkel foglalkozni. Olyan hivatásokat választottam amelyek során emberekkel vagyok kapcsolatban, emberek segítek legjobb tudáson szerint, a legnagyobb szeretettel. Mint a gyógypedagógiai, és masszázs terapeuta, vagy családi napközi segítő munkatársa.   

Vagy a természet és állatvilághoz való alázatom, tiszteletem és szeretem. Ezért vagyok 9 éve vegetáriánus és lassan egy éve vegán. És ezért szeretnék, a lehető legkisebb negatív hatással élni a természethez közel, vagyis inkább a természetben. Olyan vagyok, mint egy hasznos növény, ami megköti a széndioxidot, és tápanyaggal látja el a többi növényt a környezetében, de sokan észre sem vesznek, vagy azt gondolják Rólam, Én is csupán egy gaz vagyok. 

Valahogy így látom magunkat, akik másként gondolkodnak, akik mást szeretnének. Akik fel is fogják mekkora a baj, és tenni is akarnak ellene. Akiket, Mindenki bolondnak néz. Akik tanyán szeretnének élni, akik önellátásról és rabszolgamentes világról álmodnak. Akik komposztálnak, vagy paradicsomot ültetnek az erkélyükre, mert megtehetik. Mert tudnak önállóan döntést hozni és a szívükre hallgatnak, nem a reklámokra. 

Hiszek az emberekben! Egyre többen ébrednek fel, változtatnak önző szokásaikon! Egyre több a remek, közösséget kovácsoló kezdeményezés mint például: Szatyor bolt, Cargomania, Közösségi Kertek, Kisközösségek átalakulóban, Reciklista, Ökofilmklub, Budapest és a Debrecen Bike Maffia, Food not bombs, Repair Café Hungary, MÁK - Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért, Hajtás pajtás, Ligetvédők, noPack bolt, Messzelátó, Védegylet, Humusz, Magnet, WWOOF Hungary, Nem Adom Fel Café és Bar, Bringázz a Munkába, Csobánkapuszta, Minden doboz visszajár, Suska közösségek, Retextil, Bio Pipacs tanya, Ökoanyu,Tudatos Vásárlók Egyesülete, SZIKE, KörTe Egyesület.... és még nagyon nagyon sokan mások! Ezek mind olyan kisvállalkozások, cégek, egyesületek, alapítványok, mozgalmak, helyek,stb, akik tenni szeretnének valamit egy jobb világért! A legtöbb helyen teljesen önkéntesen, társadalom tudatból. Bármi is foglalkoztat, be tudsz csatlakozni valahova. Jót tenni, másokon segíteni, értékesnek, fontosnak érezni magunkat a legjobb érzés a világon! Sosem vagy egyedül a gondjaiddal, a bánatoddal, csak merj nyitni az emberek felé, és újra kapcsolódni. Az igazi boldogság, ha van kivel megosztani. De szerintem nem kell több közhelyt leírnom! Hajrá Magyarország! Hajrá Emberiség! Változtassunk, MOST! 

Egy kislány sír a játszótéren

S most, hogy itt hagytad az illatod, mondd, mihez kezdjek? Lógva hagytad bennem az adrenalint. S boldogságom remény pillangóját kemotoxal fújtad le. Eddig és ne tovább azzal, hogy szeretetet osztogatok gyomorrúgásokért cserébe! Oly nehéz nem gyűlölnöm magam... Megállítani a gondolatok orkánját, amelyek azt mondják: Biztos kövér és undorító vagyok. A másik lányhoz képest senki vagyok.

Felnőtt nő vagyok. El tudom fogadni, hogy a barát zónában ragadtam. Ugyan olyan szeretettel gondolok rá, mint azelőtt. Azt nem tudom elfogadni, hogy nem értékelem magam. Hogy szeretet adok, aztán meg bocsánatot kérek érte. Megalázkodok. Féreg vagyok, aki azt hiszi önostorozását látva dobnak neki majd egy kis figyelem morzsát! Én sosem leszek önző kőszívű! Ellent mondana a létezésem alap tézisével. Azért vagyok itt, hogy boldogságot vigyek a megkeseredettek szívébe, és reményt adjak, örök érvényű ragyogását a mindenségnek. 

Örök álmodozó

A bennem élő remény halhatatlan. Még, ha saját magamat is korbácsoltam halálra olyan önfeláldozásokkal és megalázkodással, mik csak keveseknek adatik meg. Jelenleg a számomra legnehezebb kérdés: Mit akarsz? 

Azt akarom, hogy fontos legyek annak, aki nekem is fontos. Azt akarom, hogy tiszta szívből szeressenek, vagy sehogy sem. Belefáradtam, hogy mindig Én vagyok az erős. Gyenge akarok lenni. Nő akarok lenni, amennyire az lehetséges. Nem akarlak megmenteni és nem akarok már senki életének a megváltója lenni. Nem akarok bohóc lenni, csak, hogy nevetni lássalak. Nem akarok jobb lenni Nálad. Megadom magam. Nem kellenek az ámításaid! 

Azt akarom, hogy elfogadd, hogy nem eszem húst! 

Azt akarom, hogy néha engem válassz a munka vagy a család helyett!

Azt akarom, hogy ne bánts a súlyom miatt!

Azt akarom, hogy a fontos pillanatokban legyél mellettem! 

Úgy érzem becsaptak, megaláztak. Sokadjára érzem, hogy minden mindegy vagyok. Eldobható. Értéktelen. Lecserélhető. Felesleges. Utolsó. Nem számítok. Csak ez fáj. 

Nem tudom kezelni. Nem tudok mást érezni. 

Mégis remélem, egyszer fontos leszek magamnak. 

ÖkoZizi???

A tavalyi évem nagyon kemény volt. Nagy akadályokat hozott az Élet, folyton vizsgáznom, bizonyítanom kellett. Talán utoljára serdülő koromban voltam ilyen mélyen és ilyen sokáig, mint tavaly. Majdnem feladtam. Majdnem végem volt. Sokat segített, hogy rendszeresen jártam pszichológushoz. Rengeteget gyötört, mire elérte, hogy megvédjem magam. Mosolygok, ha az együtt töltött időre és munkánkra gondolok. Ugyan akkor rettegek, hogy visszaesek.
Eldöntöttem, hogy 2016 lesz a legjobb évem. Ezen ügyködök nap mint nap. Leszámítva néhány apróságot, tényleg minden csodálatos. Fantasztikus embereket ismerek meg, újra van közösségi életem. Programról programra járok. Erős belső késztetéseim vannak. Egyszerűen érzem, mit kell tennem, hova kell menjek. Szárnyalok. Kattant bennem valami. Megértem.
Az ÖkoZizi minden, ami Én vagyok. Minden gondolatom, vágyam, cselekedetem. Környezetvédelmi témájú Vlog. Kommunikációs csatorna, egy kapocs, ami összeköt Mindenkivel. Annyi ötletem, tervem van, azt se tudom hirtelen, hol folytassam. :)

https://www.youtube.com/watch?v=r9hWvl8QS08


Mostantól minden másképp lesz. Megtalálom a módot egy olyan Életre, amely élhető, fenntartható. Jó az embereknek, az élőlényeknek és a természetnek. Nem törődök bele semmibe és nem fogadom el a normákat! Hiszem, hogy rengeteg lehetőségünk van egy jobb Életre!

Keresem a közösségem: Vegetáriánus tanyaközösség

Köszöntöm a Benned lévő Istenséget!

Nagyon erősen hiszem, hogy léteznek olyan emberek, akiknek hasonló céljai vannak, mint Nekem. Már nem ámítja Őket a fogyasztói világ, nem akarnak vagyonos, nagy hatalmú emberek lenni. Nem tenné Őket boldoggá Másokon való feljebbjutás, Mások eltaposása és kisemmizése. Tudják, hogy nem hozna megnyugvást életükben javaik felhalmozása, hogy igazából semmi sem a mienk, csak kölcsönbe kaptunk mindent. Akik nem szeretnének vegyszerekkel termesztett élelmet fogyasztani, akik nem szeretnék elméjüket mérgezni a média szennyével.
Hiszem, hogy vannak, akik lemondtak a hús evésről, mert tudják, hogy ezzel hatással vannak környezetükre, az emberiségre, saját egészségükre.
Hiszem, hogy vagytok Ti, akiknek nem a pénz jelenti a túlélést, hanem az emberi kapcsolatok.

Hiszem, hogy van pár hozzám hasonlóan gondolkodó ember, akit bolondnak néznek, egyedül elveszett és keresi saját kis közösségét, ahol végre Önmaga lehet és kiteljesedhet. Ahol nem ítélik el, mindig meghallgatják, ahol ugyanannyit ér a szava, mint mindenki másé. Ahol értékelik egyénisége miatt, és örülnek új ötleteinek. Ahol a közösség támogatja mindenben.

Keresem azon vegetáriánus vagy vegán egyéniségeket, akik megszállottan szerelmesek a környezetvédelemben, akik egy élhetőbb módon szeretnének élni, úgy, hogy lehető legkevésbé ártanak környezetüknek és környezetükben élő embereknek és állatoknak. Akik tisztelik a természet törvényeit. Akik szeretnének a rendszeren kívül, amennyire lehet önellátó életmódban élni.

Kis tanyaközösséget alapítanék, a Balatontól 20-30km távolságban. Nagy városok hasonló távolságban.

Egyedül nem menne. De nem tudok másképp élni! Várlak Titeket!

Ismerj meg, tudj meg több részletet a terveimről. Írj facebook-on Amanda Smeth vagy írj e-mailt: smeth88@gmail.com.