Egyszer...

Hol van az a rész életünkben, amikor minden értelmet nyer? Amikor van egy tökéletes magyarázat minden tettünkre, szavunkra, gondolatunkra. Vagy mindent a szőnyeg alá söpörhetünk, egy olyan közhellyel, hogy emberek vagyunk, és az emberek néha hibáznak? Ez  enyhítené a felelősségre vonás terhét? Ez van, ilyen vagyok. És ez így van jól? Ennyi az egész? Semmivel sem vagyunk többek az állatoknál. Undorító férgek vagyunk! Olyan kártékonyak vagyunk, hogy tönkre tesszük egymás életét, saját élőhelyünket, és még saját magunkat is. Undorító férgek vagyunk, egymás fejére szarunk. Mindenki elégedettem merül el a saját szarjában és várja a dicséretet. Bravó ember, nagyot alkottál! Istent játszol a szardombon? Úgy sem tart már sokáig. Mindennek van egy kezdete és egy vége. Minden életnek, minden jónak, minden rossznak, minden garanciának, minden szavatosságnak. Egyszer mindennek vége.