:P

Ugye milyen szép is lenne? :)

NEM ÁLL JOGUNKBAN HALLGATNI!

Lea mindig harcolt a jogaiért. Ott volt minden tüntetésen, tiltakozáson. Megverték nem egyszer az utcán. De Lea soha adta fel a reményt, hogy ez a kis ország is megjavulhat. Ábrándozott naphosszakat arról, hogy megfoghatja barátnője kezét, és így sétálhat végig a tereken. Hite rendíthetetlen volt. Számtalanszor segítkezett szervezeteknek programokat lebonyolítani. Ez éltette. A hite. Ebben bízott, ebben reménykedett.
Nemsokára megalapította a saját szervezetét. Ha úgy tetszik, klubját. Minden pénteken összejártak megoldásokat keresve. És nemsokára hírük is ment az országban. Természetesen amint valami jónak híre megy, azt azonnal meg is támadják. Lea összefogott a meleg szervezetekkel és még ezernyi emberrel, és az utcára vonultak. Heterok, melegek, romák és transzneműek énekeltek együtt azon az esten. Az egész város zengett a béke dalától. Az emberek felfigyeltek. A dal befejeztével Lea mikrofont ragadott:
„Megéltünk két háborút. De a második miatt súlyos árat kellett fizetnünk. Az egész világot elárasztotta a gyűlölet. Mind egyek vagyunk! Nincs különbség! Nincs bőrszín vagy nemi identitási megkülönböztetés! Ez volt. Mi éltetjük ezt, és mi is vethetünk neki véget! Azt mondom, elég! Nem tűrhetjük tovább a megalázást, a sok bántalmazást, a közösségből való kirekesztést! Akik eddig elbújtak, mert féltek, hogy bántják őket, vagy inkább csak hagyták magukat bántani, azok bújjanak elő! Minden dolog csak addig él, ami mi éltetjük. Ne éltessük tovább ezt a mocskot! Legyen béke végre! Fogjunk össze, és vessünk véget az elnyomásnak! És építsünk egy szebb, és biztonságosabb jövőt. Mert NEM ÁLL JOGUNKBAN HALLGATNI! „
Lea szavai eljutott az emberek szívéig, és hangosan kiabáltak tapsoltak.
Az országot hamar körbejárta, és a szervezethez egyre többen csatlakoztak. Pár napon belül már az amerikai újság a Timesban lehetett látni a hírközlést. A magyar kormány is felfigyelt, és támogatta a szervezetet.
2010. szeptember 19.-én új törvény születik. Miszerint minden rasszista megnyilvánulást szigorúan büntetnek. Pénzbírság vagy börtönbüntetést is kiszabhatnak.
A rendőröket keményebben fogták.
A romákat többé nem bántották. Megbékéltek. A romáknak sem volt már miért gyűlölni a magyarokat. Így szép lassan megszűntek a bűnözések. Az országot kezdte beborítani a béke. Persze sok „eszmefenttartónak” nem tetszett mindez. De a szigorított rendőrség azonnal eltiporta a rosszakarókat.
Lea neve egy életre belevésődött a történelembe. Mert nem csak egy kis országot szabadított meg a mocskától, hanem az egész világot.

A Pillangófiú 3. rész

Négy hét múlva, Imi ismét kimerészkedett. Arcát hegek, testét foltok ékesítik. Végigballag a városon, kötszerért bemegy a patikába. Lehorgasztott fejjel ballag az abc után balra a sárga házak felé. Imi ismét meglátja a két sötét alakot, akik már nem számítanak idegennek. Most megáll. Nagy levegőt vesz, sóhajt. Tovább halad. A két férfi megint véresre veri az ifjút, és ott hagyják. Imi ezúttal nem tud felkelni a földről. Egy idős nénike talál rá, aki este levitte a szemetet. Hívja a mentőket. Imi korházba kerül. Amikor kiderül, hogy az alig élő fiú meleg, a nénike otthagyja a korházban. Iminek több bordája is eltörött. Életveszélyes állapotban fekszik a fehér falak között. Bognár Imre még azon az éjszakán, nyolc órakor meghalt.