Végleges lezárás

Ez a téli hőség megőrjíti az embereket. Engem is. Újra hibáztam. Olyan embert próbáltam kiradírozni életemből, akit lehetetlen. Mert az elsőt nem lehet. A másodikat a harmadikat símán, de az első örök emlék. Mert egészen beleégett cselekedeteidbe és egész lényedbe. Úgy adódott hozzád mint liszt a kenyérhez, és ettől vagyok én teljesen egész. Ezek a tapasztalatok nélkül még mindig csak afféle "néma híradós" lennék. Köszönöm. Megőrizlek emlékeimben mint a nap biztató melegét hóviharban. És bocsánatot kérek bánásmódomért.
Könnyeim lassan eltűnnek a feledés homályában, és a sebek behegesednek.

Viszlát a múltban.

Amanda Smeth