Azt hiszem javíthatatlan álmodozó vagyok. Ami nem azt jelenti, hogy nagy víziók közt élek. Az Én álmom a valóság. Mert ha egyszer megláttam egy csodát, megízleltem, megcsodáltam...milyen fenséges és gyönyörű tud lenni az élet. Azután folyton csak ezeket a pillanatokat, dolgokat, embereket, érzéseket keresem. Ez hajt előre rendíthetetlenül. Azt hiszem ez maga a boldogság is. Nem tudni mikor, de egyszer visszajön. Tudom, hogy létezik, hisz találkoztam már vele. S mi létezik, az mindig lesz, vagy itt vagy ott. És ez megnyugtat.
Kissé bután hangzik, de megéri most szenvedni. Gyötörjön és gyűlöljön hát mindenki! Átkozzátok a napot, mikor megszülettem, s tegyetek meg mindent, hogy Én is hasonlóképp gyűlöljem magam! Az utcán köpjetek le és, ha van bátorságotok üssetek, ahol csak értek!!! Könyörgöm, hogy most bántsatok!!!!
Mert tudom, hogy úgyis eljön. Eljön Ő! Ujjával letörli a könnyem, s mosolyt csal arcomra.
