Szabad hétfő

Úgy döntöttem, hogy érzékeltessem magammal, hogy mennyire megfelelek az általam gyakorta használt "kocka" szónak hétfőnként nem fogom bekapcsolni a laptopom. A telefonom meg gombhiányos repedt képernyőjű, kb egy zene fér rá, az is csengőhangom, de még működik és ez a fontos! --> Tehát telefonról sem tudok netezni. 
Kocka számomra az az ember, akinek már függőséget okoz az internet vagy a számítógépes játékok vagy bármi más, amiért be kell indítani ezt a masinát. (Aki nem tudná, kocka forma a régebbi monitorok formájára utal.) Azért választottam a hétfőt, mert olyasmik terjengenek róla, hogy az egy szar nap. Munka, iskola, témazárók, számlabefizetések stb... Szeretném elérni azt, hogy hétfő legyen az új kedvenc napom. Az a nap, amikor nem fogok billentyűkhöz meg az egérpadhoz érni. Csak egy napról van szó. Mégis tudom, hogy ez egy igazi kihívás. Később beszámolok, hogyan is telnek a hétfők, és, hogy mit tanultam ebből az egészből. 

Lélekszilánk

Üvegszilánk vagyok. Része valami tenger csillogásnak, sima mindenkori szabálynak, melyben a vétek a legszebb. Üvegszilánk vagyok. Mint egy marék földre hullott csillag, úgy ragyogok a durva betonon. Emléke vagyok a hasznosnak s értéke a biztos tudatnak, hogy valaha léteztem. Üvegszilánk vagyok. Hevít a nap melege és egészen megteltem már a betonszagtól a föld javával. S csak ragyogok. Nem leszek több soha senkinek. Ilyenkor véres sebeket karcolok a szélbe. Kedvem lenne ordítani. Üvegszilánk vagyok. Mindene annak, ami lehettem és mi vagyok. S MI voltam...? Azt már én sem tudom. 

Társkereső oldal rémei

Elérkezettnek látom az időt, hogy megírjam, mi a probléma a társkereső oldalakkal. 
Az alap elképzelés szinte tökéletes, nem egy ismerősömnek sikerült. Bátyám 4 éve van együtt barátnőjével, akivel most már együtt is él. Nekem is származott már egy két rövidebb kapcsolatom ilyen internetes cseverészésből. 
WARNING! Csak a személyes tapasztalataim és látószögemet kívánom megosztani elsősorban az Urakkal!
Kedves férfi egyedek vagy Ti az erősebbik nem, ha ez jobban tetszik... :P !
Tanács képekhez: 
- Nagyon kevés pasinak áll jól ha félmeztelenül pózol, meg izmozik a profil képén... kb 10-ből talán van egy akire azt mondom hűha, és érzem, hogy ugrálnak a hormonjaim. 
- Nincs semmi baj a mackósabb alkattal, de soha ne fotózzátok magatokat alulról!!!! Az orrszőr meg a toka látványa megöli az összes esélyt. Ez még a soványokra is igaz! Kiszúrja a szemem a gigátok! 
- Szerintem a legtöbb csajnak nincs különösebb problémája a cigivel, de miért kell azzal fotózkodni?
- Myvipes képek...neeee!
- Party kép a haverokkal, és melyik vagy te?! 
- Utcán álló drága kocsik mellett pózolni....nem!
- Alap öltözködési szabály, hacsak nem vagy hippi...mintásat a mintással nem!
- A sötét meg mindenféle trükkös képekből nem lehet kivenni semmit. Vállald Önmagad! 
- Sokan utálnak fotózkodni, de legalább ne vágj olyan fejet, mint  Voldemort!
Tanács szövegekhez: 
- Legalább próbálj meg kulturáltnak látszani!
- A humor mindig nyerő! 
- Szia! Hogy vagy? --> Uncsi! 
- Kérlek ne kérdezd meg, hogy tényleg úgy van, ahogy azt az adatlapomon megadtam!
- Van pasid? - kérdés számomra érthetetlen. Vannak olyanok akik a párjuk mellett ismerkednek csak úgy?! Ha rosszul érzi magát a kapcsolatban akkor szakítson! 
Tanács egyéb dolgokhoz: 
- Nem hiszem, hogy sok embert érdekelne két szó után az intim méreted! 
- Nem számít a kor. Igaz de az élethelyzet igen! Pl: Egy olyan személy aki még tanul és végzettséget is szeretne, nem fog gyereket szülni egy harminc-akárhány éves elvált férfinak.
- Ne bizonygasd, hogy más vagy, mint a többi, bizonyítsd be! 

Azt hiszem így elsőre mindent kiadtam magamból. Elnézést, ha bárkit is megbántottam! Segítő szándék vezérelt. Ismeritek a hitvallásom, ha nem vagytok magabiztosak nem fog menni a csajozás! A nyúlbélák ideje lejárt! Sosem késő edzeni kicsit, fodrász és egykét új ruhadarab csodákat művel! 
Ha kell valami tegyél érte, ha csak kellene várjál rá! 

Szakítás után

Szakítás után minden változik. A szebb napok még szebbnek tűnnek, a csókok és ölelések helyén plüssmaci fekszik mozdulatlanul és hagyja, hogy addig szorítsuk amíg erőnkből telik. 
Legtöbben a szakítást csalódásként éljük meg és ebből következik a "Nem kell senki, mindenki hagyjon békén!" szindróma. Még azokat is képesek vagyunk ilyenkor ellökni magunktól, akik csak megvigasztalni és szeretni akarnak. 
Azért csalódunk, mert ez a valaki, nem volt képes vagy nem volt hajlandó teljesíteni az álmainkat? Ráraktunk egy hatalmas terhet, és mosolyogva néztük végig, mint küszködik. Nem a párunk dolga boldoggá tenni, és küzdeni az álmainkért! Ez mindenkinek egyéni dolga! Sosem élhetjük más életét. 
Az ember társas lény. Egyedül csak a maga világában teljes, de ha valaki más világával együtt teljesedik ki az maga a csoda. De a párunk sosem teremtő és befogadó egyszerre. 
Vannak akik magukban keresik a hibát és ebbe egészen belebetegednek. "Mit rontottam el? A másik lány szebb és vékonyabb! Valami baj van velem?"  Az önbizalom hiányos szomorú emberek nem ragyognak. Amíg nem változtatnak a kisugárzásukon nem lesz békés boldog párkapcsolatuk. 
Miután vége lett a másfél éves kapcsolatomnak azzal az emberrel, akivel az egész életemet el tudtam képzelni, azt mondták, hogy egy szakítás olyan, mintha az illető meghalt volna. Időt kell hagynunk magunknak. Gyászoljuk meg a kapcsolatot. 
A szent könyv (JI-KING)  így szól: 
"Valami felbomlik benned-körülötted. Nem a te hibád.-ez a törvény. Lehet, hogy egy ideig jó volt, de lejárt az ideje. Mi a teendő? Hagyni kell! Ami túlhaladott, az se nem szép, se nem hasznos, se nem jó már. Azt hagyni kell elmúlni. Egy régi struktúra lebomlik azért, hogy helyet adjon az újnak. Hagyd, hogy ez a folyamat magától megtörténjen. Ne tégy se érte, se ellene semmit. Fejtsd le a helyzetről a látszatok "héját", tépd le magadról a régi, túlélt jelmezt. Nemcsak környezeted- te is változol! Benned is meghal s újjászületik valaki, aki nem óhajtja már a régi szerepet játszani. 
A múlton nem rágódni kell, hanem le kell zárni. "
Tehát sírhatunk, degeszre zabálhatjuk magunkat, sorozatok boldog mesevilágába menekülhetünk, éjszakánként szoríthatjuk plüssállatkáinkat, leihatjuk magunkat...mindeközben mindenkit, aki jó hozzánk ellökve magunktól könyöröghetünk egy kis figyelemért és szeretetért. 
Keresd a jót! Mit tanultál a kapcsolatból? S a tapasztalat tudása által legyél több, bölcsebb, kissé megfontoltabb. De ne hagyd magad elveszni sötét kis világban. Rakj rendet magadban. Most kezdődik az Élet! Kitartás Barátaim! A reménynek mindig van eredménye, még ha időbe is telik! 

Érzékenyebb Én

Ahogy telnek az évek, egyre több embertől hallom vissza, hogy érzékeny lettem. Túlságosan megőrölt volna az Élet, vagy már nem hat a leszarom tabletta? Elfáradtam volna, vagy csak komolyabban veszem az emberi kapcsolataimat, mint azok valójában csak néhány nevetés meg "Mizujs? Semmi."? 
Nem érzem magam gyengének. Megváltoztam? Úgy, hogy észre se vettem. Vannak dolgok, amik már nem igazán tudnak meghatni, könnyebben mondok NEM-et, és fordítok hátat. Fontosabb lett az, hogy ne érezzem magam felesleges szarnak, mint másokért küzdjek. 
Igen, azt hiszem, kevesebbet időzök azon, hogy elgondolkozok, hogyan is kéne lereagálnom egy bizonyos dolgot, mint pl amikor valaki megbánt. Nincs időm erre...mások miatt szenvedni. És, ha emiatt érzékenyebb lettem, legyen. Nem jelenti azt, hogy hisztis lennék, vagy folyton megsértődök minden apróságon. Csak már nem érdekelnek ezek a játékok. 

Varázsember

Megsajnált az Isten, gondoltam, mikor betoppant az életemben egy Varázsember. Azért hívom így, mert a nem ismerem, ő sem engem. Mégis akkor és azt mondta, amire épp szükségem volt. Konkrét volt, de ha bornak határoznám meg (Így Tokajról hazaérve.) akkor félszáraznak tippelném. Édes, de a tapasztalati elkeserítik. Ismeretlenül ígért nekem szeretet. Én meg csak ámultam, csak bámultam rajta, hogy létezik ilyen ember. A saját ínyem szerint kevert jóság és keserűség, szeretet és harag, béke és lázadás. Az mondta, hogy olyan vagyok, mint Ő. Még második beszélgetésre is túl sok volt a közös vonás. 
Mintha csak megtáncoltatta volna a lelkem egy forgószél, jött s már ment is tovább. Még mindig szeretem az Én kis csodámat, hiába gyötörtük fél éven át egymást, az összetört szív nem enged. És még mindig olyan érzés fog el, ha rá gondolok, hogy ez egy boldog gyötrődés. 
Még gyászolok. Nem rendezhetek bált. Köszönök mindent!