Boldogságról

Néha még én magam is kételkedem, hogy létezik e..., de hát mit érne az egész, ha nem kéne megküzdenünk minden egyes mosolyért? Valószínűleg semmit. Gondoljuk csak el, milyen unalmas lenne a világ szenvedés nélkül..., igaz ritkán vagyunk boldogok, de amikor azok vagyunk, annál jobban tudjuk értékelni az a kis időt is.
Egyébként meg senki, és semmi nem akadályoz meg benne. Ha az szeretnél lenni, akkor legyél az. Ilyen egyszerű. Azt csinálsz amit csak akarsz, ez a te életed. Felesleges időt pazarolni a szomorkodásra..., ahogy keresztapám mondta: "szard le a világ véleményét, mert is szarik a tiedre." Tehát csináld azt amihez kedved van, ha énekelni akarsz a buszon énekelj, ha ez neked ciki, akkor tényleg az...
Csak rajtad múlik. Te döntesz. Én mindenesetre most lenyírom a füvet, azután valószínűleg kézenállok majd, mert úgy van kedvem. Miért ne?