Magyarosrzág elég mélyen van. Fáj ezt kimondanom, de nem szeretek itt lenni. A saját hazámba. Nem a hazám nem szeretem, hanem az embereket. Hová süllyedtünk? Talán a hazaszeretet érzése elveszett valahol a rasszizmus és a nácizmus között? Hungaristák, mit hirdettek? Hogy gyűlöltök mindenkit, meg nagy magyarország. Mégis mannyivel lenne több cigány, ha visszakapnánk elveszett földjeinket? Vagy őket közben kiírtanánk? Hová süllyedt e nemzet? Kossuth, vagy Petőfi vagy a nagy Széchenyi most mit szolna ha látná mi lett e nemzet? Bizony sírnának. Ha büszke vagy múltunkra, és felnézel a nagyjainkra, akkor miért nem állítod be őket példaképnek? Nem Szálasiról beszélek. Hanem az igazi nagy magyarokról, akik harcoltak egy jobb hazáért. Miért nem lehet elfogadni a másikat? És megbecsülni azokat? MIÉRT? Mert más a bőrszíne, vagy más a vallása, esetleg más nemekhez vonzodik eltérően a "normálistól"? Ezentúl majd úgy lesz, hogy a barna szeműek vannak többségbe ezért írtani fogják a kékszeműeket? Ember az ember ellen van. A gyűlölet elvakít, és nem látják az igazságot? Hol van a hazafiság, a magyarság, hol van a szeretet a béke? Én büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok, büszke vagyok a múltunkra, büszke vagyok a hazámra, de a benne lévő embereken sírni tudnék.
Nem vagyok rasszista de ember színe fehér, ugye? Ezt a szöveget már sokszor hallottam. Amíg az emberek magukkal nem békélnek meg, mással se fognak.
Jó elismerem valamilyen szinten mi melegek is bűnösek vagyunk. Én sem vagyok oda, ha nyilvánosan perverzkedik két fiú, vagy lány. Például gondolok itt az évenkénti felvonulásra. Ha mi is kicsit viszonyodnánk az emberekhez, akkor lehet, hogy ők is, valamivel jobban állnának hozzánk, és valamivel jobban elfogadnának. Talán. Én már nem tudom. Nehéz újjáéleszteni az ami már rég elveszett az emberekből. Nem utálok senkit, nincs bennem gyűlölet senki iránt, elfogadom az embereket kisebb nagyobb hibájukkal együtt, de azt nem, hogy szégyent hozzanak az ilyen rasszista meg náci emberek egy hazára, az én hazámra, a MI hazánkra.
Legyen béke, fogadjuk el a másikat, és tudjunk szeretni.
Nem vagyok rasszista de ember színe fehér, ugye? Ezt a szöveget már sokszor hallottam. Amíg az emberek magukkal nem békélnek meg, mással se fognak.
Jó elismerem valamilyen szinten mi melegek is bűnösek vagyunk. Én sem vagyok oda, ha nyilvánosan perverzkedik két fiú, vagy lány. Például gondolok itt az évenkénti felvonulásra. Ha mi is kicsit viszonyodnánk az emberekhez, akkor lehet, hogy ők is, valamivel jobban állnának hozzánk, és valamivel jobban elfogadnának. Talán. Én már nem tudom. Nehéz újjáéleszteni az ami már rég elveszett az emberekből. Nem utálok senkit, nincs bennem gyűlölet senki iránt, elfogadom az embereket kisebb nagyobb hibájukkal együtt, de azt nem, hogy szégyent hozzanak az ilyen rasszista meg náci emberek egy hazára, az én hazámra, a MI hazánkra.
Legyen béke, fogadjuk el a másikat, és tudjunk szeretni.
