Hogy mi a legrosszabb az életben? Talán a magány. Most augusztusban ünneplem a függetlenségem évfordulóját. Miért? Miért vagyok egyedül? Talán a korom miatt, vagy talán mert senki nem ért meg. Vagy mert hidegen szeretem a kakaót, és melegen a teát. Vagy talán csak azért, mert nem szeretem a túrós buktát. Végül is már megszoktam a magányt. Szerintem ez baj, de ez van, ezt kell szeretni. Szerintem az emberek azért magányosak, mert sokáig vannak egyedül, és aztán már nehéz nekik új kapcsolatot létesíteni, vagy nehéz ellenállni a menekülés vágyának. Igazából rajtunk áll, hogy meddig hagyjuk magunkat a magány süllyesztőjébe. Valaki alapból egyedül van, valaki meg hiába keresi nem találja a párját. Vagy a párja nem találja őt.
Vajon meddig tart még?
UI: "Az emberek azért magányosak, mert falakat építenek hidak helyett."