Népszerű bejegyzések

Pillanatkép

Pillanatkép

Rendszeres olvasók

Videóim

Nekem a Balaton a mindenem!

Nekem a Balaton a mindenem!

2009. július 31., péntek

A Pillangófiú 1. rész

Imi mindig ugyanazon az úton ment haza. A sárga házak között tűnt el, az abc után balra. Imi egy jó kiállású meleg fiatal srác volt. Nem csinált ő semmi rosszat, csupán vállalta önmagát. Nem tűnt ki a tömeg közül, csak ragyogó mosolyával, amikor strasszos kis pólóját magára húzta. Kecsesen keccselt végig a városon. Egyetlen bűne a boldogság volt. Haza igyekezett. Az abc után lefordult balra, és a sárga házak között vágta le útját szerető kis otthona felé. A sikátor szűk, kissé rideg. Csak a szemétszállító kocsi jár arra felé. A hosszú kis utca végénél meglátott két sötét alakot. Imi nem állt meg. Viszont mosolya abban a pillanatban lehervadt arcáról. Az egyik alak horkantott, majd egy kiadósat köpött maga mellé. Imi csak ment tovább. Gondolta, csak simán elcsusszan a két idegen között. De pechére nem ez történt. A két harminc év körüli férfi elé lépett. Az kék sapkás foszer kabátja alól előhúzott egy nagy vaskos fadarabot. Imi felé emelte, és lesújtott rá. És csak ütötte. Amikor Imi már a földön feküdt és vért köpött, a sapkás barátja elkezdte rugdalni. Imi csak tűrte. Nem ütött vissza. Bebábozódott a hideg betonon. Támadói megunták, és otthagyták. Imi kikelt gubójából. Csodálatos pillangó volt még mindig. De színei csak a vér és a lila foltok. Nagy nehezen feltápászkodott, és hazabicegett.

2009. július 30., csütörtök

Egy hetero oldalról informálódtam, meleg oldalon seholse láttam !!!!!!



A 48 éves transzvesztita színész-énekes-modell-műsorvezető Los Angelesben szenvedett balesetet egy taxiban, melybe belerohant egy másik autó. A művész mindkét lába megsérült, ezért kórházba szállították, de saját felelősségére még azon a napon haza is vitette magát. Egy tengerentúli magazin szerint a sofőr komolyabban megsérült, őt még mindig a klinikán ápolják. RuPaul rendkívül népszerű a hazájában, saját tévéshow-ja van, több szólólemeze is megjelent, és negyven filmben is szerepelt már. A 201 centis „művésznő” legnagyobb sikerét Elton John oldalán aratta a Don’t Go Breaking My Heart című duettben, illetve listavezető volt az It’s Raining Men című dala is, melyet Martha Wash partnereként adott elő. Szólóban a legmagasabb helyre a Supermodel című dala jutott eddig, mely a második helyen landolt az amerikai slágerlistán.

2009. július 29., szerda

Az erő




Az erő nemcsak a karunkban vagy a lelkünkben van. Az erő mindenütt vagy. A fejben, a levegőben, a tárgyakban. Az erő által az lehetsz, aki csak akarsz lenni. Lehetsz tündér, manó vagy angyal. Az vagy, aminek gondolod magad. Nem kell álomvilágban élned ahhoz, hogy az lehess, amit szeretnél.
Ha képes vagy, a csúnyából szépet, és rosszból jót csinálni. Akkor tiéd a világ.
„Ha másokat ismersz akkor bölcs lettél, de ha önmagadat, akkor megvilágosodtál.”
Ha hiszel, bármit elérhetsz. Ez a mi földünk. A fiatalok öröksége. Rajtunk a sor, hogy szebbé tegyük a világot. Ha elültetsz egy virágot a kertben, te már máris valami nagy, és jó dolgot hajtottál végbe. Picike apróságok. Ha jót cselekedsz, azt mindig megjutalmazzák. Talán nem veszed észre majd, és úgy érzed felesleges volt a sok munka. Pedig te már akkor rég megkaptad, amire vágytál. Egy kis elismerést, hogy ezt is megoldottad, tehát már rossz ember nem lehetsz. Angyal vagy, ha másokon segítesz, tündér, ha beváltod az ígéreteidet, és manó, ha másik manókat jutalmazol. :)

„A csoda nem bennünk van, a csodát nem mi csináljuk. Mi vagyunk maga a csoda”

2009. július 27., hétfő

Tartsd meg a hited, bármi is történjék!

Talán az a pillanat, amikor egy erőszakos mozdulattal kihúztam a kezemet kezei közül. Talán az volt az a pillanat, amikor valami felégett bennem. Főnixnek képzelhetném magam. De bárhogy is próbálkozom, nem éledek újjá saját hamumból. Csupán megbékélten fogadom el a tényt, hogy ismét egyedül vagyok.
Mérhetetlen nyugalom, és béke árassza el egész testemet. Nyugodt vagyok, mint a rideg fehér fal. De közben oroszlánok hada üvöltözik bennem.
Ha az ember meggondolt, akkor annak is oka van, amit tesz. Mert ok nélkül, csak az igazi bolond rombol. Ha becsukod a füleid, és nagyon figyelsz..., meghallhatod a belső hangot. Tartsd meg a hited magadban. És akkor nem érhet semmi baj. Csak erősen tartsd meg a hited, bármi is történjék.

2009. július 24., péntek

Örömhír

Ez a szexuális zaklatás csaj, akit a hét legjobb csajaként láthattok, Magyarországra érkezik aug.15!!!!!! Aki szeretné az isteni Cicát élőben is látni, jelezzen. Ha jön a Cica haza az = Sík részegek leszünk ameddig itt van, és miután elment depressziósak leszünk 3 hétig. Tehát ennyi. Nem tudni még, hogy a híresség meddig marad, de akármeddig is, éjjel nappal vele leszünk, és garantáltan nem marad száraz a poharunk. Természetesen ilyenkor jöhet a jól megérdemelt PlázaPicsu Partyzás, meg a érdekes pizsiruhás party. Tehát KURVAJÓÓÓÓ LESZ!!!!!!!!! És ez már nagyon hiányzott!!!! Csak velük, bármikor bármit! Úgy érzem rossz leszek....nagyon rossz. ;)

2009. július 14., kedd

:(

Csütörtökön megyek Balatonföldvárra. Nem igazán várom. A kamionos találkozót is lekésem. Felháborító. Sőt, egyedül leszek ott. Felesleges hülyeség az egész. De muszáj menni, nincs mese. Na, de mindegy. Ez van....:(

2009. július 13., hétfő

Kisebb boldogság adalékok

Nehéz megmagyarázni mi van mostanában itten. Folyamatosan jól dolgok történnek velem. Nem aggódok a jövőn, biztos vagyok magamban. Kisebb boldogsághormon adalékok szabadultak fel bennem. Remélem ez nem fog megromlani. Mert állítólag, a jó után mindig rossz jön. Viszont nekem sokáig volt rossz, tehát most jónak kell maradnia. Érdekesség, hogy olyan zenéket hallgatok, amiket máskor kifiguráztam meg lefikáztam. :D Lassan kezdem saját magamat is megkedvelni, habár kinézetemmel még mindig nem vagyok elégedett. A barátnőm egyfolytában dicsér meg biztat, talán ez adott nekem erőt ahhoz, hogy jobban megnyíljak, és ne zárkózzak magamba. :)
Nem tudom még mi ez, de jó. Bomba is robbanhatna mellettem, akkor is mosolyognék. :P

Ha hiszel magadban, és csak éled az életed, nem a problémákkal vagy el..., akkor lesz jó. Egem is gyötörhetne sok gond, de leszarom őket. Mert felesleges időpazarlás az egész. Legyenek a gondok a tudatodban, (azért, h ne élj álomvilágban) de nem feltétlen kell mindig foglalkozni velük. Csak éld az életed úgy, ahogy neked jó. Lazulj, és élvezd.

2009. július 9., csütörtök

Apró kis csodák, magányosság ellen

A felhők őrzik az igazi titkokat. Ők adják az igazi álmokat. Érző lelkek. Néhol sötét, néhol egészen világító színűek. Alakokat formálnak, így mesélnek a világnak. Úton vannak mindig, csupán éjjel pihennek. Amikor a csillagok ragyogják be az eget, arra emlékeztetve, hogy nem vagy egyedül. Ha úgy vesszük egész nap lehetetlen, hogy egyedül legyél. A felhők elkísérnek a boltba, és a csillagok beragyogják neked az éjszakát, hogy hazatalálj az esti buliból. Tehát már eleve nem lehetsz magányos. De ha ez neked még mindig nem elég. Akkor még ott vannak a fák. Árnyékot adnak a nagy hőségben, és biztonságot adó ágakkal karolnak körbe.
A világ tele van csodával, csak nehéz őket észrevenni. :)

2009. július 8., szerda

Esélyt, a segítségnyújtásra...



Eddig kételkedtem magamban. Kételkedtem abban, hogy társas lény vagyok. De ezek szerint az vagyok...:P A stressz még mindig beborít, a kis drágám nem engedi, hogy a cigis dobozhoz nyúljak.
A hangulatom változó. Estére mindig feladom a harcot, de nappalra új erőre kapok. Ha megkérdeznék, hogy miért szeretnék meghalni, nem tudnám megmondani a választ. És ha megkérdeznék, miért szeretem az életet..., talán azért mert én élem. Nem hibáztatok senkit sem a saját hibáimért vagy a szenvedéseim miatt. Se a sorsot se mást. Én csináltam ez magamnak. Kár, hogy nehéz vele szembenézni. Szeretném megérteni saját magam, de még erre se vagyok képes.
Engem már nem érdekel a fiatalságom, vagy bármilyen akadály. Csak esélyt szeretnék kapni, arra, hogy segíthessek. Segíthessek más embereken, jobbá tegyem a pesszimista meglátásokat. Nem kell nekem BMW meg 8 trillió Ft. Csupán egy őszinte mosoly, egy aprócska szó: köszönöm.
Harcos vagyok igen. Ha eleget küzdöttem másokért, az ad nekem erőt, hogy küzdjek saját magamért. Nincs nekem páncélom. Fegyverem is csak a gondolkozásom/életelveim. Mindegy, hogy a túl oldalon mennyien harcolnak ellenem. Nem a karomban van az erőm. (Ha egyáltalán beszélhetek ilyenről.) A csaták végén nem várok rangot, vagy kitüntetést, se pompát, se hírnevet. Csak a hitemet szeretném visszakapni, hogy nem vagyok haszontalan, és ha más boldog, vagy legalább egy kicsit is jókedvű, még én is lehetek az.

2009. július 1., szerda

Búcsúm Tőle

Nap mint nap halnak meg emberek. Én ezt elfogadom. Elfogadom, hogy meghalt a legjobb barátom. És tudom, hogy nem szeretné, ha szomorkodnék miatta. Ünnepelnem kéne azt, hogy élt, és nem azon siránkoznom, hogy meghalt. Nehéz elfogadnom, hogy ő nincs többé. De hát meghalt. Engem meg itt hagyott megrohadni...
Meddig büntet az élet még? Már kaptam nem egy csattanós pofont...,vagy talán annyira makacs gyerek lennék, hogy egyből se tanultam?!
Annyira kíváncsi vagyok arra, hogy mit kéne tennem. Hogy mit is kéne tennem a világban, vagy a következő pillanatban. Mit gondoljak? Mit érezzek? Mert nem tudom. Üres vagyok. Csak a gyász és a fájdalom tölti be az űrt. Magamba keseredtem. Várom a csodát. Vagy várok egy kis lelki erőt, ahhoz, hogy tovább tudjak lépni, és élni tudjak. Optimizmusom most nem segít rajtam. Minden sötét, és hideg. Bennem van a vágy az élet iránt, de bennem van az akarat is, a halál után. Kíváncsi vagyok, mi sül ki ebből....