Bízom benne? Nem is tudom. Nézőpont kérdése. Bízok benne, bizakodok, reménykedek, hogy nem csinál hülyeséget. Ez bizalom? Feladatokat, kisebb küldetéseket mernék rábízni. Ez bizalom? Az életemet rámerném bízni? Nem hiszem. Azért én vállalom a felelősséget. Ha kell megvédem. Hogy merem e vállalni egész magam, érzéseimmel együtt előtte? Nem. Erősen kapaszkodok a hitemben, a józan eszembe. Nem engedem meg magamnak, hogy elveszítsem az eszem holmi rózsaszín köd miatt. Bármennyire is szeretem. A szemem előtt van, hogy bármikor megtehet velem akármit..., eltiporhat...bármit. És én ezt nem fogom hagyni. Még egyszer nem menne... Rengeteg barátnőmet vigasztaltam, éjszakékon át... a szöveg általában ugyan az volt: Pasiból van. Ugyan már ki ő? Egy senki! Nem isten, nem a nagy ő... csak egy pasi a sok közül semmi több. Nehogy már egy ilyen szemét elbassza a kedved!
Tudom. Túl lelkiismeretes nem tenné, mert ő maga is beleroskadna. Mégis gyáva vagyok...
2 megjegyzés:
Kérdéseidre kérdések...
Miért kérdezel olyat, amire tudod a választ?
Miért nincs önbizalmad még mindig?
Miért nem gondolod, h Te is vagy olyan értékes, mint más?
Miért nem gondolod, h megérdemled, h boldog légy?
Miért kell túl agyalni egy egyszerű dolgot?
Ha valóban kétségeid vannak, miért veszel nyűgöt a nyakadba?
Ha nem tudsz önmagad lenni, mi értelme?
A kétségeidnek van-e egyáltalán valós alapja?
Miért nem mersz kockáztatni?
Mitől félsz?
Nőkből tán nincs elég a világon? :D
Köszönöm. :)
Megjegyzés küldése