Szarság

Holnap lesz gólyaavató. Alig várom... :S
Senki nem szereti beismerni, hogy vesztes. Talán most nekem, pont ez a legnehezebb. De hát így van. :) Egy pillanatra meginogtam a kötélen. És már nem is vagyok benne biztos, hogy folytatnom kellene az írást. Az egész értelmetlenné vált..., Én meg a nagy álmaim, meg a mese habbal....blabla.
Úgy látom remek hangulattal fogom tűrni a gólya-avatót. ........ Inkább nem mondok semmit.


Sziasztok.

BEFEJEZNI! - ITT AZ ÚJ HÓNAP!

Talán ideje lenne kikelni az ágyból, befejezni a depizést meg a nyavalygást, és végre el kellene kezdeni valamit tenni.
Vannak, akik nem így gondolják. Már nem számolom mennyi ideje próbálom kirángatni barátnőmet a depresszióból. Elszánja magát, és amikor végre megengedi, hogy segítsek...időközben meggondolja magát, és kifogásokkal, buta magyarázatokkal próbálja kielégíteni kíváncsiságomat.
Lehet úgy érzi, hogy neki csak az én figyelmemre van szüksége. És ha végre kigyógyulna, nem foglalkoznék annyit vele, mint most. Én minden tőlem telhetőt megtettem. Most rajta a sor, hogy valamit visszaadjon, és felmutasson.

Viszont azoknak, akiknek sikerült kiemelniük a "nagy" seggüket az ágyból...
Sportoljatok minél többet. Nem kell feltétlen futni, egy jó nagy sétával is sokat elérhetsz, ha ezt rendszeresen teszed. Figyelj a táplálkozásra is! És ne pusztítsd a szervezeted mindenféle szarral. Hidd el a szervezeted hálás lesz, sokkal több energiád lesz, nem csak a munkahelyen/iskolában, hanem az ágyban is.
Szóval ha magadért nem is, de a párodért mindenféleképp! :)

Jó mozgást!

Cupp mindenkinek.

a NAGY kérdés

Irány vissza a pokol kegyeletes világába. 16:50kor indul a csodabusz. Tanulságos hétvége volt. Nem történt semmi, mint mindig. Nem tanultam semmit, szokásomhoz híven, de olyan jó érzés minden pénteken egy nagy adag könyvet hazacipelni. Legalább a szándék megvolt, hogy tanulok.

Van egy fontos kérdésem..., hogy belemenjek e még egyszer egy felnőttel, és esetlegesen meg is szívjam? Vagy ne menjek bele, és marad ami eddig volt?

Egyet tudok csak. Még egyszer nem akarom megszívni.

Üdv mindenkinek otthonról...

Őszintén..., EZ VAGYOK ÉN.

Elismerem, én is hibás vagyok. Először nekem kell megváltoznom, és csak ezután kérhetem másoktól, hogy ők is változzanak. Olyasmit vetek, és ítélek el, amit én is csinálok.
HÉ! EZ NEM ÉN VAGYOK! Legszívesebben felpofoznám magam, de nem segítene semmit sem, csak az arcom fájna.
Olyan szeretnék lenni, amilyen nem vagyok. Okos, aranyos, vékony, vonzó. A felszín alatt, nem vagyok más egy cinikus, vagánykodó, kislányon.
Én is ugyanazokra vágyom mint a legtöbb kamasz. Menő szeretnék lenni, laza. Érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam, hiába mondom, hogy nem. :D És igen, az erőmet is fojtom fitogtatom, imádom ezt csinálni. Szeretek beszólni a gyengébbeknek, és verseny bekelni bármelyik sráccal. Nyálasnak találok minden szerelmi sztorit, mégis vágyom rá. A bunkósságot sem vetem meg, a-a. Miért ne?
Tehát olyan vagyok mint egy pasi. Egy feminista pasi. Hehe. Vicces, nem?
Talán ezért van, hogy még mindig gyűlölöm magam.
Lehetetlennek tűnik, mégis...ez vagyok én.

KÖTELEZŐ!

:D